Magyarok a bálnákért
2004.10.26. 20:21
Magyarország az idén csatlakozik a Nemzetközi Bálnavadászati Tanácshoz, ahol attól kezdve szavazati joggal rendelkezve beleszólhatunk a bálnák sorsának alakításába...
Magyarország és a bálnák
A világ legnagyobb élőlényei, a bálnák, régóta nagy veszélyben vannak. Csaknem száz esztendeje ipari mértekben vadásszák őket a világ tengereiben. Napjainkra csupán Japán és Norvégia folytat nagyobb mértékű bálnavadászatot, ám ez a két ország is óriási veszélyt jelent a még fennmaradt tengeri emlős populációkra. Magyarország az idén csatlakozik a Nemzetközi Bálnavadászati Tanácshoz, ahol attól kezdve szavazati joggal rendelkezve beleszólhatunk a bálnák sorsának alakításába.
Bár kis országunknak régóta nincsen tengerpartja, de amikor volt, akkor sem volt jellemző, hogy halászaink bálnát ejtettek volna zsákmányul. Ezért akár szimbolikusnak is nevezhető, de mindenképpen tiszteletre méltó gesztus részünkről, hogy még az idén csatlakozunk a Nemzetközi Bálnavadászati Tanácshoz (IWC).
Annak fényében pedig, hogy ezzel szavazati jogunk lesz az IWC 56. kongresszusán, a szimbolizmus el is felejthető, ugyanis teljes jogú tagként beleszólásunk lesz a tengeri emlősök jövendőbeli sorsába. Amelyre rá is fér egy támogatás, például a világ legnagyobb emlőséből, kékbálnából a múlt század közepén még több százezer úszkált az óceánokban. Napjainkra számuk a 15 ezret sem éri el.
 |
A Nemzetközi Bálnavadászati Tanács azért alakult 1946-ban, hogy vigyázzon a „bálnakészletek megőrzésére és helyes felhasználására” – olvasható a Népszabadság cikkében. Azóta a szervezet jelentős munkát végzett a bálnák védelmében: 1982-ben megszavazta, majd 1986-ban hatályba léptette a bálnavadászati moratóriumot a bálnák kereskedelmi céllal történő vadászata ellen. Azóta Japán és Norvégia folyamatosan megpróbál kibújni e tiltás alól. A bálnákat védők szerint Japán folyamatos szavazatvásárlásokkal igyekszik többségre szert tenni, miközben bálnavadászhajói „tudományos kísérletek céljából” járják a vizeket és pusztítják az állatokat. Magyarország belépésével a most 52 tagot számláló Bálnavadászati Tanács erőviszonyai a bálnák számára kedvezőbb lehet – a tavalyi kongresszuson ugyanis alig néhány szavazatnyi különbség volt a bálnákat védők és vadászni kívánók között. Finnország, Monaco vagy a szárazföldi Ausztria, azért lépett be, hogy az IWC bálnavadászatiból bálnavédelmi szervezetté alakuljon. Csak így lehet meghozni olyan fontos intézkedéseket, mint a vadászati tilalom életbe léptetése, védelmi övezetek kijelölése.
 |
Különösen veszélyeztetett fajnak számít a csukabálna több alfaja, amelyet a japán vadászhajók tizedelnek, valamint az óriás ámbráscet, trópusi bálna és a szürke bálna. A távol-keleti országon kívül Norvégia mondható a bálnák legnagyobb pusztítójának. A norvégok felrúgva egy 1982-es egyezményt, bálnák tucatjait ejtik el évente. Ráadásul a bálnavadászok a nagyobb kapás reményében a nagyobb testű állatokra vadásznak, így gyakran fordul elő, hogy vemhes bálnákat ölnek le. Japánról a tengeri emlősökkel kapcsolatban még annyit érdemes tudni, hogy képes lehet egész fajok, populációk kipusztítására. A világ legveszélyeztetettebb bálnafaja jelenleg a szürke bálna, amelyből – hála sárga barátainknak – már csak pár száz példány él a Csendes-óceán területén. A vadászat mellet az egyre inkább jellemző táplálékhiány miatt is sok bálna pusztul el, melyet a túlhalászás, a klímaváltozás, esetleg a kettő kombinációja okozhat.
 |
A bálnák sorsa akkor fordult rossz irányba, amikor az 1920-as években megjelentek a korszerű vadászeszközök és a tengerjáró feldolgozóhajók. Több mint 2,5 millió állat esett áldozatul a nagyszabású tengeri mészárlásoknak. A Bálnavadászati Tanács 1994-ben a déli-sarki tengerek területeit – a bálnák háromnegyedének táplálkozási területét – vadászatmentes övezetté nyilvánította. A tudományos vizsgálatok azt igazolják, hogy a bálnák túlélését csak a kereskedelmi bálnavadászat örökre történő betiltása biztosíthatja. Japán ennek ellenére a tilalom feloldását követeli, Norvégia pedig azzal fenyeget, hogy felújítja a bálnahússal való tiltott kereskedelmet. Remélhetőleg hazánk belépésével a Tanácsban megváltozó szavazati arányokkal sikerül megmenteni a bálnafajokat a kipusztulástól.
|