Eukaliptusz nélkül

Ausztráliában is óriási gondot okoz a mezőgazdaság terjeszkedése. Évente t0bb millió madár, hüllő és egyéb állatfaj egyede pusztul ki, mert élőhelyüket visszaszorítják a mezőgazdasági művelésbe fogott területek. Az áldozatok között szerepel mintegy 20 ezer koala is. A kolalákat már többször érte csapás, most az egyedüli táplálékául szolgáló eukaliptuszfák kivágása miatt került veszélybe.

Veszélybe kerültek az ausztráliai koalák - adta közre az MTI. Évente mintegy 20 ezerrel csökken a számuk. A legnagyobb veszedelmet az jelenti a kedves kinézetű állatokra, hogy élőhelyeik egyre nagyobb mértékben kerülnek mezőgazdasági művelés alá. Az apró termetű erszényes medvék -akik valójában nem medvék - egyetlen tápláléka az eukaliptuszfa levele, amelyből egyre kevesebb található Ausztráliában.

A koalák gyakorlatilag azóta vannak veszélyben, amióta az ember megjelent Ausztráliában. Az őslakosok előszeretettel vadásztak rá, hiszen a fákon üldögélő, álmos állat nagyon könnyű zsákmány volt, szemben mondjuk a gyorsan elugráló kengurukkal. A fiatal koalák - akik még gyakran lemerészkednek a talajszintre - közül a dingók pusztítottak el sokat. Amikor pedig a fehér ember megjelent a kontinensen, még inkább ritka lett az addig sem túl gyakori koala. A bennszülöttek nagy része is kihalt és a dingók sem úszták meg, nekik azért kellett pusztulniuk, mert veszélyeztették az újonnan érkezettek jószágait. A koalákra az jelentette a legnagyobb csapást, hogy legfőbb élőhelyük - Kelet-Ausztrália partvidéke - értékes mezőgazdasági területnek bizonyult. Az ősi eukaliptusz erdőket kiirtották, ám ahol a vadon érintetlen maradt, ott - mivel természetes ellenségeit kiirtották - populációik megerősödtek. Ám ekkor az emberek rájöttek, hogy a koalákat értékes prém fedi, ekkor megkezdődött ipari méretű vadászatuk. Minthogy a prémvadászok tevékenységét nem szabályozták törvények, egyes területeken teljesen kiirtották az állatot.

Ennek a közvélemény óriási felháborodása vetett véget, a századforduló tájékán védetté nyilvánították a fajt. De a kálvária még nem ért véget. A fakitermelés és a mezőgazdasági művelés alá vont területek egyre kisebb helyre szorították a koalákat, aminek az lett a következménye, hogy kopárra legelték az eukaliptuszfákat, ez pedig éhínséghez, majd egész populációk kihalásához vezetett. A későbbiek folyamán több hasonló eset is történt, bizonyítva, hogy a túlszaporodás könnyen kipusztuláshoz vezethet. Másutt, ahol a ragadozók hiánya révén átlagéletkora megnövekszik, az állomány elöregszik. Az idős egyedek nem tudnak többé szaporodni, s a rendelkezésre álló terület táplálékát, életterét igénybe véve meggátolják újabb generációk létrejöttét.

Mindezen sorscsapások tetejébe még jött egy újabb: a nőstények terméketlenné váltak egy nemi betegség következtében. A Chlamydiae családba tartozó baktériumok madarak és emlősök gyakori kórokozói. A koalák esetében a Chlamydia psittaci a szem és a nőstények nemi szervi megbetegedését okozza. A fertőzés vakságot és terméketlenséget okozhat. Manapság ez a betegség már olyan gyakorivá vált, hogy a fertőzésmentes területekről áttelepített nőstények az első párzási időszak elmúltával szinte egytől-egyig megkapják.

Jelenleg elszomorító a helyzet Ausztráliában, és nem csupán a koalákra nézve. Hal Cogger, egy ausztráliai múzeum szaktekintélye elmondta: Brigalow környékén - ez mintegy 15 millió hektárnyi földterületet jelent - évente 100 millió madár, hüllő és egyéb állatfaj egyede pusztul ki, mert élőhelyüket visszaszorítják a mezőgazdasági művelésbe fogott területek. A biológus szerint az áldozatok között szerepel mintegy 20 ezer koala is.