Ötven éven belül kipusztulhatnak a csimpánzok

A helyzet kritikus: mindössze 8000 példány él például a csimpánzok legveszélyeztetettebb alfajából, a kelet-nigériai csimpánzból (Pan troglodytes vellerosus), elsősorban Nigéria területén - áll a tanulmányban -, ami a főemlőskutatók szerint azt jelenti, hogy az alfaj akár két évtizeden belül kipusztulhat. A csimpánzok végnapjairól beszámoló tanulmányt a Pánafrikai Állatmenhelyek Szövetségének (Pan African Sanctuaries Alliance, PASA) Johannesburgban megrendezett konferenciáján ismertették. A tanulmány készítői szerint a helyzet a másik három csimpánz alfaj esetében sem kevésbé aggasztó: amennyiben az állatok pusztulása a jelenlegi ütemben folytatódik, a nyugati-afrikai (Pan troglodytes verus), a közép-afrikai (Pan troglodytes troglodytes) és a kelet-afrikai csimpánznak (Pan troglodytes schweinfurthii) 41-53 év múlva természetes élőhelyén már nyoma sem lesz.                              

 
Az állatok rohamos pusztulásáért a húsukért folytatott illegális vadászat felel a legnagyobb mértékben, ám további károkat okoznak az erdőirtások és a különféle betegségek - mutatott rá a PASA közleménye. "A helyzet sokkal tragikusabb, mint azt korábban feltételeztük" - nyilatkozta dr. Norm Rosen, a tanulmány elkészítését koordináló antropológus (California State University, Fullerton).

A most nyilvánosságra hozott adatok a PASA által működtetett csimpánzmenhelyeken végzett megfigyeléseken alapulnak - a menhelyekre évről évre egyre nagyobb számban kerülnek be elárvult csimpánzkölykök. A tapasztalatok alapján úgy becsülik, minden, a menhelyre kerülő kölyökre tíz, a vadonban elpusztult csimpánz jut, az eredmény pedig kritikus helyzetre utal: a kelet-nigériai csimpánz az elkövetkezendő 17-23 év során kihalhat.

"A menhelyek adatai nem hazudnak. Az, hogy most már folyamatosan fogunk be elárvult kölyköket, nem történhet másként, mint hogy drámaian fogyatkozik a vadon élő állomány" - mondta el Rosen. A Szahara alatti övezetben működő 19 PASA-menhelyen élő csimpánzok száma az elmúlt három év során több mint 50%-kal nőtt, jelenleg mintegy 670 csimpánzról gondoskodnak.

Egy az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) által készített tanulmány nemrégiben arról számolt be, hogy 2030-ra az afrikai emberszabásúak (csimpánzok, gorillák, bonobók) élőhelyének kevesebb mint 10 százaléka marad érintetlen, ha az útépítések, bányák, egyéb ipartelepek és infrastrukturális létesítmények a jelen ütemben szaporodnak.