A csincsillák szeretnek a figyelem középpontjában lenni! Az azonban természetes, hogy eleinte szégyenlősek, félénkek. Ha nem adjuk fel és kitartóan szelídítgetjük őket, hamarosan elbűvölő házikedvencekké válnak.

A csincsilla, ez a pufók, szürke mókushoz hasonlító barátságos kis rágcsáló Amerika felfedezésével, az Andok-hegységből indulva kezdte meg hódító körútját (csakúgy mint kollégája, a tengerimalac). Nevüket a chincha indiánokról kapták, akik vadásztak rájuk, húsukat megették, bundájukat pedig ruhaként, takaróként használták.

Bár a csincsilla genetikailag egyik rágcsálófajra sem hasonlít, leszögezhetjük: gyönyörű, sötét szemei, kicsi, kerekded fülei vannak, hosszú, érzékeny bajusszal kombinálva.

Tapasztalataim szerint a kereskedések nagynak tűnő választéka ellenére leginkább hobbi-csincsillatartótól érdemes kiscsincsillánkat beszerezni. A kereskedésekben igencsak borsos áron kapható bébicsinek ugyanis leggyakrabban a vérprofi tenyésztők "selejtes" bébicsinjei közül kerülnek ki.

 Az állat helyének kialakítása

A ketrec kiválasztásánál - tapasztalataim alapján - nem is annyira az alapterület, hanem sokkal inkább a ketrec magassága számít. Mivel az állatkák szeretnek ugrálni, a többemeletes (legalább 3 szintes),  szintenként minimum 40x50x60 cm nagyságú ketreceket ajánlom. A ketrecekbe helyezzünk el a fűtésszereléshez is használt, bújócskához kiváló és fekvőhelynek is alkalmas csöveket.

Csak megbízható helyről vegyünk tápot, ami csakis és kizárólag csincsillatáp lehet. A nyúltáp (bár ugyanúgy néz ki, mint a csincsillatáp) nem alkalmas a csincsillák etetésére. Nagyon fontos a szárított, pormentes réti széna, bár a lucernát sokkal jobban szeretik (nyúltenyésztőktől beszerezhető), mindamellett sokkal egészségesebb. 

Az, hogy megeszik-e a zöldségeket, teljesen csincsillafüggő. Elvileg szeretik a répát, szőlőt, dinnyét, de nagyon óvatosan füvet, salátát, káposztát vagy más zöldeket is adhatunk nekik. 
A vizüket hetente 3-4 alkalommal cseréljük.

A csincsilla 10-15 évig él, de léteznek 20 éves matuzsálemek is. Ezért csakis azoknak ajánljuk a csincsillát, akik az állat tartásával nem pillanatnyi szeszélyüket kívánják kielégíteni. 

A csillák, rágcsálókollégáikhoz hasonlóan mindent megrágnak! Nem kímélik a könyveket, a tapétát, de még az elektromos vezetékeket sem! Ezt vegyük figyelembe, amikor kiengedjük őket a lakásban.

A csincsillák a legtisztább, legbarátságosabb kisállatok közé tartoznak, és NAPONTA fürdenek! Persze nem vízben, hanem egy speciális kvarcmentes homokban. Soha ne feledkezzünk meg a porfürdőről! Cserébe csincsillánknak jó lesz a közérzete, gyönyörű tiszta és fényes lesz a bundája.

A többi szőrmók állattal ellentétben a csincsilla almát - ha nincs szaga - elég hetente cserélni. Jómagam a zeolitot javaslom ammóniamegkötő hatása miatt.

A nőstények kb. havonta ivarzanak. Ha ekkor nem termékenyülnek meg, arra csak a következő ciklusban lesz lehetőség. A vemhesség általában 109-120 napig tart, de a 
111 nap a legjellemzőbb.

A szülés után kb. egy hétig ne tegyünk be a mamának porfürdőt, nehogy összeszedjen valami fertőzést. A nőstények már 3 nappal az ellés után újra vemhesek lehetnek, ha nem különítjük el őket a hímtől. A kis csincsillákat 8-10 hetes korukban választhatjuk el az anyától.