S nemcsak hogy felkerült a listára, ráadásul az egyik legveszélyeztetettebb fajok egyike az óriáspanda. Tudjátok-e, mekkora egy jól kifejlett példány? Én őszintén szólva meglepődtem, amikor meghallottam, hogy egy méretesebb egyed akár másfél méter hosszú is lehet, súlya pedig megközelíti az egy mázsát, azaz a 100 kg-ot. Bambuszdzsungelekben élnek, kizárólag Kína területén, fő táplálékuk pedig mi más lehetne egy bambuszdzsungelben, mint a bambuszrügy és különféle hajtásai. Megdöbbentő az az adat, mely szerint az orvvadászatok és élőhelyük fokozatos pusztítása következtében szabadon már csak körülbelül 1000 példány él. Fogságban ennél kevesebb, kicsivel több, mint száz.

Ráadásul rendkívül nehezen szaporodnak, ha pedig meg is születnek, a picik 60 %-a elpusztul. Ez azért van, mert a kölykök ellenállóképessége a betegségekkel szemben nagyon kicsi.
Mi lehetne akkor a megoldás? Hallottál már a klónozásról? Nagyon sok kutató szerint ugyanis egyedül ez az egyetlen megoldás a problémára. Mások azt mondják, hogy a klónozás sem segíthet, mert a kihalás fő oka az alkalmas élőhelyek megsemmisítése. Emellett még a klónozás technikáját sem sikerült olyan szinten kifejleszteni, hogy az biztonságos legyen, valamint az ily módon világra segített kölyök életképes és egészséges is legyen. Ilyen kísérleteket szarvasmarhákon és birkákon végeztek, az eredmény pedig magáért beszél.

De nem feltétlenül jó értelemben. Képzeljétek el, hogy azoknak az embrióknak, melyeket létrehoztak, csupán 2-10 %-ában jártak sikerrel. Pontosabban ennyi százalékban született is meg egy kis állat.
Egy másik veszélyeztetett fajon már végeztek ilyen kísérletet, ő a dzsungeltulok. 44 embrió közül csak egyetlen egy jött világra. Hátha felmerült benned a kérdés, hogy milyen betegségekkel születhetnek meg a klónozott állatbébik. Figyelj, akkor elmondom! Sok esetben előfordul náluk tüdőprobléma vagy pedig abnormálisan nagy testsúly. A kis dzsungeltulok viszont meglepően egészséges volt, s már kevesebb, mint egy nap múlva lábra is állt. Ekkor azonban más probléma merült fel. Újabb fél nap elteltével olyan erős hasmenése lett, hogy nem tudták megszüntetni. Ezt egy baktérium okozta, mely a szarvasmarhák emésztőrendszerében fordul elő. Mindent elkövettek a gyógyulásáért, de a kicsit nem sikerült megmenteni.

Az óriáspandák esetében más fajokat is kénytelenek bevonni a klónozásba lassú szaporodásuk miatt. Az embriót is egy másik faj egy példányának méhébe ültetnék be. Azt pedig nem könnyű kiválasztani, hogy melyik az a faj, amely alkalmas lenne a nagy feladatra. Közeli rokonai a pandáknak a nyulak és a mosómedvék, de a mérete egyiknek sem megfelelő. Most a fekete medvéket nézték ki, s azt vizsgálják, vajon ők megfelelnek-e a feltételeknek.
Akár sikerül, akár nem, mégis a legjobb megoldásnak azt tartanák, ha a bambuszdzsungeleket, a pandák természetes élőhelyét megfelelő védelemmel látnák el.